Pontosság. Precizitás. Higiénia.

A tiszta terekben, helyiségekben a levegő megfelelő minőségének optimális szinten tartásához több környezeti paraméter alapján történő szabályozásra van szükség. A legfőbb szabályozandó paraméterek a terek közötti nyomáskülönbség, a páratartalom, a hőmérséklet, részecskeszám, szén-dioxid vagy VOC gázok szintje. A cikksorozatban elsőként a terek közötti nyomáskülönbség mérésével foglalkozunk. 


Az első tiszta tereket az 1960-as években hozták létre, és az egészségügyi ellátásban került bevezetésre.

Történelem

A tisztatér technológiák fejlődése és azok elterjedése a világháborút követő évekre tehető. Az első tiszta tereket az 1960-as években hozták létre, és az egészségügyi ellátásban került bevezetésre. A fertőzések megelőzése érdekében elsősorban kórházak műtőhelyiségeiként funkcionáltak. A leegyszerűsített elv alapja, hogy egy adott térben minimális túlnyomást hoznak létre, így a levegő – valamint a benne található szennyeződések, porszemcsék, baktériumok – az alacsonyabb nyomású tér felé áramlanak. Ezzel a betegek műtét közbeni megfertőződésének esélye jelentősen lecsökkent.
A tisztaszobák ma már nem csak a kórházak területén találhatóak meg, hanem minden olyan ipari területen, ahol a folyamatok megkövetelik a magas fokú levegőtisztaságot. A gyógyszer-, a félvezető- és a mikroelektronikai alkatrészek gyártásában, vagy a precíziós mechanikák előállítása során ma már elkerülhetetlen a tisztatér technológiák alkalmazása.

A gyakorlat

A technológiai folyamatok és a növekvő minőségi elvárások következtében a tiszta tér technológiáknak is fejlődniük kellett. Ma már inkább tiszta téri rendszerekről beszélhetünk egy gyakorlati megvalósítás során. A nagyobb biztonság és az eltérő tisztaságú folyamatok igényeinek megfelelően a nagy tisztaságú terek különböző zónákra vannak osztva (példát lásd táblázat).

ZónaTevékenységTúlnyomás a null potenciálhoz képest
1.Adminisztráció, raktár+15 Pa
2.Gyártás előkészítés+25 Pa
3.Zsilip, öltöző+40 Pa
4.Gyártási folyamat+50 Pa

A 1. kritikus zónában a legmagasabb a nyomáskülönbség a null-potenciálhoz viszonyítva, így az egyes zónák közötti megfelelő differenciál nyomás megtartásával és természetesen a tiszta tér szabályrendszerének betartásával a baktériumok és szennyeződések a kritikus zónákon kívül tarthatók. A nagytisztaságú terekre a GMP Annex-1 (helyes gyártási gyakorlat), az FDA, a DIN EN ISO 14644 vagy a VDI 2083 által megadott követelmény és szabványrendszerek vonatkoznak. A szabványok különböző szintű tisztasági osztályokat különböztetnek meg az 1 m3 –re vonatkoztatott porszemcse / részecskeszám koncentráció tekintetében. A szabványok szerint pedig minden osztálynál szükséges a folyamatos nyomáskülönbség mérése és szabályozása, amit az évenkénti auditon igazolni kell tudni a szomszédos terekhez és a null-potenciálhoz viszonyítva is.

Érdekelnek a mérőműszerek Felveszem a kapcsolatot