Pontosság. Precizitás. Higiénia.
A tiszta terekben, helyiségekben a levegő megfelelő minőségének optimális szinten tartásához több környezeti paraméter alapján történő szabályozásra van szükség. A legfőbb szabályozandó paraméterek a terek közötti nyomáskülönbség, a páratartalom, a hőmérséklet, részecskeszám, szén-dioxid vagy VOC gázok szintje. A cikksorozatban elsőként a terek közötti nyomáskülönbség mérésével foglalkozunk.
Az első tiszta tereket az 1960-as években hozták létre, és az egészségügyi ellátásban került bevezetésre.
Tiszta tér történelem
A tisztatér technológiák fejlődése és azok elterjedése a világháborút követő évekre tehető. Az első tiszta tereket az 1960-as években hozták létre, és az egészségügyi ellátásban került bevezetésre. A fertőzések megelőzése érdekében elsősorban kórházak műtőhelyiségeiként funkcionáltak. A leegyszerűsített elv alapja, hogy egy adott térben minimális túlnyomást hoznak létre, így a levegő – valamint a benne található szennyeződések, porszemcsék, baktériumok – az alacsonyabb nyomású tér felé áramlanak. Ezzel a betegek műtét közbeni megfertőződésének esélye jelentősen lecsökkent.
A tisztaszobák ma már nem csak a kórházak területén találhatóak meg, hanem minden olyan ipari területen, ahol a folyamatok megkövetelik a magas fokú levegőtisztaságot. A gyógyszer-, a félvezető- és a mikroelektronikai alkatrészek gyártásában, vagy a precíziós mechanikák előállítása során ma már elkerülhetetlen a tisztatér technológiák alkalmazása.
Tiszta tér rendszerek a gyakorlatban
A technológiai folyamatok és a növekvő minőségi elvárások következtében a tiszta tér technológiáknak is fejlődniük kellett. Ma már inkább tiszta téri rendszerekről beszélhetünk egy gyakorlati megvalósítás során. A nagyobb biztonság és az eltérő tisztaságú folyamatok igényeinek megfelelően a nagy tisztaságú terek különböző zónákra vannak osztva (példát lásd táblázat).
| Zóna | Tevékenység | Túlnyomás a null potenciálhoz képest |
|---|---|---|
| 1. | Adminisztráció, raktár | +15 Pa |
| 2. | Gyártás előkészítés | +25 Pa |
| 3. | Zsilip, öltöző | +40 Pa |
| 4. | Gyártási folyamat | +50 Pa |
A 1. kritikus zónában a legmagasabb a nyomáskülönbség a null-potenciálhoz viszonyítva, így az egyes zónák közötti megfelelő differenciál nyomás megtartásával és természetesen a tiszta tér szabályrendszerének betartásával a baktériumok és szennyeződések a kritikus zónákon kívül tarthatók. A nagytisztaságú terekre a GMP Annex-1 (helyes gyártási gyakorlat), az FDA, a DIN EN ISO 14644 vagy a VDI 2083 által megadott követelmény és szabványrendszerek vonatkoznak. A szabványok különböző szintű tisztasági osztályokat különböztetnek meg az 1 m3 –re vonatkoztatott porszemcse / részecskeszám koncentráció tekintetében. A szabványok szerint pedig minden osztálynál szükséges a folyamatos nyomáskülönbség mérése és szabályozása, amit az évenkénti auditon igazolni kell tudni a szomszédos terekhez és a null-potenciálhoz viszonyítva is.
Tiszta terek az iparban
A tiszta szobák, kabinok, terek megjelenése és elterjedése az ipar különböző területein a minőségbiztosítás fejlődésével köthető össze. Az ipar számos területén előfordulnak tiszta helyiségek, főleg vizsgáló laboratóriumok formájában, de a gyártási technológiából adódóan leggyakoribbak az alábbi területeken:
- Gyógyszeripar: kutatás, fejlesztés, gyártás
- Élelmiszeripar: kutatás, gyártás
- Mikroelektronikai alkatrész gyártás (félvezetők): fejlesztés, gyártás
- Orvostechnológia (laboratórium, gyártás): fejlesztés, gyártás
- Optikai gyártás
- Alkatrészgyártás (repülőgép, autóipar): nagy precizitást igénylő technológia
Tisztatér osztályok
A tiszta tereket a különböző szabványok különböző osztályokba sorolják általában a részecskék mérete és száma alapján. Emellett a nyomáskülönbség, a páratartalom és a hőmérséklet és a légcsere a szabályozott és mért paraméterek. A szellőztető rendszer – 5-20 Pa túlnyomással – biztosítja, hogy a levegőben lévő szennyeződések a legrövidebb időn belül elhagyják a szobát. Egyes esetekben a terekben alulnyomást is létrehoznak, hogy például baktériumok vagy veszélyes anyagok ne juthassanak ki a térből. A levegő szűrését HEPA szűrőkkel biztosítják, amik képesek az 1 µm-nél kisebb részecskék szűrésére is. Szellőztetési rendszer szempontjából a turbulens és lamináris áramlású terek különböztethetők meg.
10 Pa? 100 Pa? 1000 Pa?
Mekkora az 1 Pa-nyi nyomáskülönbség? Viszonyításképpen a levegő atmoszférikus nyomása 100.000 Pa. Egy pillangó ”szárnycsapása” kb. 2,5 Pa nyomásingadozást eredményez. Ezek alapján a tiszta terek zónái között tartandó 15-50 Pa nyomáskülönbség mérésére speciális nagypontosságú szenzorokra van szükség. Egy 50 Pa-os differenciál nyomás mérése esetén az ±5 Pa eltérés ±10 %-os hibának felel meg. A differenciál nyomás szenzorokkal szemben támasztott követelmények tehát magasak mind a pontosság, mind pedig a hosszú távú stabilitás tekintetében. Az FSM AG kiemelten kezeli a tiszta terek méréstechnkáját, alacsony nyomáskülönbségekre fejlesztett távadói megfelelnek a legmagasabb követelményeknek is.
Nyomáskülönbség távadó, nyomástávadó
Cégünk professzionális nyomáskülönbség távadó, nyomás távadó megoldásokat biztosít klíma és légtechnikai, ipari és tiszta téri rendszerekhez. A differenciál nyomás mérése alapvető paraméter szűrők, ventilátorok nyomásvezérlet rendszerek ellenőrzésekor. Nyomáskülönbség távadóink professzionális, megbízható mérési eredményeket biztosítanak. A nyomásmérő műszereink alapja a nyomás érzékelő (nyomás szenzor), ami garantálja a megbízható hosszú távú stabilitást.
Kérdése van ? Vegye fel velünk a kapcsolatot.